21 until 21 🎂 Sikeres hétfő és a programmentes élet 5/21

Október elsején indítottam egy kis ünnepi sorozatot, ami egészen október 21-ig fog tartani és az a lényege, hogy minden nap írok egy blogbejegyzést a 33. szülinapomig. 21 nap, 21 bejegyzés, 21 pillanat.

Képzeljétek, megcsináltuk! Sikerült beleraknom Domit a hordozóba és már 46 perce alszik rajtam békésen! Nekem van két kezem, tudtam reggelizni, kiporciózni a vitaminjaimat a hétre, kicsit elpakolni a konyhában, gyógyszert adni Foltosnak és még a nagyimhoz is lementünk egy kicsit. Ilyenkor azt érzem, hogy az élet szép – főleg a tegnapi nap után, amikor egész nap nem tudtuk letenni aludni és látszott rajta, hogy szenved, túl fáradt, de mégsem tud mélyen elszundítani. De most ezzel a sikerélménnyel a zsebemben, azt kell mondanom, hogy így kell elindítani egy hetet!

Múlt héten, október 1-jén volt a Verity című könyvből készült film premierje és ezen a héten megy el két barátnős társaságom is megnézni, ami azt jelenti, hogy két különböző chat beszélgetés szól arról párhuzamosan, hogy mikor és melyik nap menjenek. Nagyon szívesen megnézném a filmet, mert a könyv is nagyon tetszett és kíváncsi vagyok, hogy mit alkottak belőle a mozivászonra, de ez a szervezkedés nem hiányzik. Vagyis inkább azt mondanám, hogy sokkal kevésbé stresszes azt mondani mindenre, hogy „bocsi, most szültem, túl pici még a baba, nem tudok menni”. Főleg úgy, hogy ez száz százalékban igaz is, hiszen még csak a hat hetes gyermekágy felénél tartunk és jelenleg fél órát sem tudok elképzelni, hogy Domitól távol töltsek, na meg persze ő sem lenne meg túl jól nélkülem. Így is, ha húsz perce alszik a másik szobában, az az első dolgom, hogy képeket nézegessek róla. 😅

Ugyanezen az alapelven az ARC kiállításról is le kellett mondanom, az is teljesen kivitelezhetetlen jelenleg, mert messze is van tőlünk, de sajnos, ha a szomszédban lenne, akkor is csak a szerencsén múlna, hogy hány plakátot tudnék megnézni.

Szóval ez az időszak nem a sok programról lesz emlékezetes. De persze ezt eddig is tudtam és őszintén szólva nem is vágyom annyira sehova. Néha azért az hiányzik, hogy amikor egyet gondolok és valamit el akarok intézni (vagy megpillantok valamilyen kihagyhatatlan ajánlatot az Aldi akciós újságban), akkor csak beültem a kocsiba és mentem. Nem is tudom, hogy mikor lesz majd ilyen legközelebb. Valószínűleg jövő ilyenkor már simán mehetünk babakocsival az ARC-ra, amit mellesleg főiskolás korom óta, azaz most már 12 éve minimum, minden évben megnéztem. És szerintem egy mozi és egy óriási popcorn menü is bele, akarom mondani belém fér majd – bár az anyatejes táplálás miatt a popcorn adagokkal nem lennék bajban ebben a pillanatban sem.

Na jó, ennyi elmélkedés azt hiszem, bőven elég egy októberi hétfőre. Remélem, nektek is hasonlóan sikeresen indult a hét, mint nekünk a szuper hordozónkkal!

Holnap tali!
🤍
Bogi